Megszoksz, vagy megszöksz
Szeptember 27, 2009 at 9:06 pm | In CzeNaSav | Leave a CommentTags: cigány, Klubháló, lakás, pénz
Váltótársaim a legutóbbi két napban azok gondjait taglalták, akiknek nem jutott kellemes lakás egy kellemes környezetben. Czehelszki Levente a tisztességtelen szomszédok ellen fakadt ki, Nagy Zsófi pedig olyan tájképet írt le, amelytől egy kicsit közelebb kerültem a vacsorámhoz, noha már két órája elfogyasztottam.
Nekem szerencsére csak a nagy ritkán feltörő csatornabűzzel gyűlik meg a bajom, de az annyira lájtos, hogy a forró nyári napokat követő éjjeleken inkább szívom be a hűvös-büdös levegőt, mint a semleges szagú, ám agynehezítő párát. Ez még ahhoz képest is semmiség, amit Nyíregyháza legújabb gazdagjainak kell elviselniük. A frissen felkapott, békebeli szovjet beütésű lakótelep mellett kialakult, kertvárosinak hitt rész tornyos palotácskái ugyanis minden évben süllyednek egy keveset. Olcsó volt a telek, de mocsaras a talaj. Az ott élők szerint még így is megérte, hiszen jutott pénz még egy kocsira is a vityilló mellé, meg ugye ahogy bővül a város, ők úgy kerülnek egyre beljebb. No és persze egyre mélyebbre.
Á, csak a szomszéd új szökőkútja.
A szomszédjait viszont senki sem válogathatja meg, hiába a kétbástyás váracska, fehér szobororoszlánocskával a kertecskében. Lehet, hogy a szemközt lakó BMW-je parkolás közben összebarmolja a közös pázsitot, ami majdnem akkora bosszúság, mint a Levente lakótelepi ismerőseinek életét megkeserítő „dologtalan cigánykompánia” ténykedése. A különbség mindössze annyi, hogy a pázsiton könnyedén revansot lehet venni, ha szép szóval megoldhatatlan a dolog, míg a lépcsőházban elég nehéz kirabolni a romapurgyékat, kivéve, ha éppen a saját holmiját akarja visszaszerezni az ember. Csak hát ugye azok a fránya következmények nem túl kecsegtetőek…
Most akkor hogy is van ez? Ők megtehetik büntetlenül, amit mások még büntetés ellenében se mernek, hiszen az erkölcsi normák megálljt parancsolnak? Nem, az „ők” megfogalmazáson nem a cigányokat értem, hanem minden olyan emberszabású élőlényt, aki megkeseríti a közelében lakók életét – bőrszíntől, vallástól és egyebektől függetlenül. A távfűtést pártoló házsártos vénasszonytól kezdve a részegen üvöltöző, feleségét naponta eltángáló pasason át a nyúl módra szaporodó, ám a gyerekeit nevelni nem képes „családig” mindenki ott van azon a bizonyos feketelistán. Megszabadulni talán csak úgy lehet tőlük, ha egy mutatósabb összeggel megpróbálja elérni az áldozat, hogy ne legyenek otthon, amikor a vevőjelölt szemrevételezi a lakást. A probléma csupán annyi, hogy az ilyen áldozatoknak többnyire még akkor sem futná új kéglire, ha valami balek megvenné a régit.
- Klubháló / CzeNaSav 2009.09.27.
Fekete bárányok
Szeptember 12, 2009 at 12:04 am | In CzeNaSav | Leave a CommentTags: cigány, diák, iskola, Klubháló, pénz, szülő, tanár
Nagy Zsófi a roma gyerekek iskoláztatási esélyeit latolgatta tegnapi jegyzetében. Jaj, mekkora port kavart Nyíregyházán a huszártelepi suli bezárása! De nem volt mese, a szegregáltként megbélyegzett intézményt sürgősen föl kellett számolni, hiszen etnikai összetétele ütközött az Európai Unió irányelveivel.
„A volt guszevi iskola többségében roma kisdiákjai 10 másik intézménybe járnak majd, egy-egy iskolába 14–17, egy-egy osztályba 1–2 tanuló” – adta hírül a Szabolcs Online 2007 augusztusában. Így már azoknak a cigány nebulóknak is elment a kedvük a menetrendszerű fejtágítástól, akik azelőtt tisztességesen bejártak. A közlekedés ugyanis idő és pénz – ezt valahogy elfelejtették mérlegelni a nagyokosok. Utóbbiból pedig nem sok jut a hátrányos helyzetű kicsiknek. Arról nem is beszélve, hogy sokkal erősebb motiváció szükséges egy távolabbi tanoda rendszeres látogatásához. Korábban kell kelni, bérletet kell venni, buszra kell szállni, s nem utolsó sorban be kell illeszkedni az új közegbe. Ahol persze még padtársra is nehéz lelni, mert valljuk be: a legtöbb fehér bőrű csemete úgy szocializálódik, hogy a „más színűeket” szerencsésebb elkerülni.
Másképp gágog.
Így hát hiába döntenek nemzetközi szinten a teljes integrációról, már a hatévesekben is ott burjánzik a sziklaszilárd rasszizmus. Okkal vagy ok nélkül. Mert az értelmes szülő hiába mondja otthon, hogy mindenki egyenlő, ha sarjának egyik barátjától elloptak valamit a cigányok az utcán. Lopnak a magyarok is, persze, hogyne lopnának. A „magyarozással” viszont bajban vagyok, mert a hazai cigányság jelentős részét képező romungrók néha annak vallják magukat. S mivel a népszámlálások elvét követve mindenki olyan nemzetiségű és vallású, amilyennek vallja magát, talán nincs is jogom fölcímkézni senkit. De valószínű, hogy huszártelepi felszámolás okán ide-oda szórt diákok tekintélyes hányada kiérdemelte azóta „az osztály fekete báránya” címkét, már ha egyáltalán részt vett az oktatásban.
Nos, ha másik váltótársam, Czehelszki Levente szavaival élve SAV létemre „ártalmatlan víz” vagyok, vegyük úgy, hogy ez az iskolai szegregációs téma egy nagyobbacska kővel zavarta meg köreimet. Kár, hogy az illetékesekét egy csöppet sem zavarja.
- Klubháló / CzeNaSav 2009.09.12.
Tele van a gatyám
Szeptember 9, 2009 at 5:00 pm | In CzeNaSav | Leave a CommentTags: cigány, hó, Klubháló, náci, pénz, szülő
Miközben olvastam Nagy Zsófi tegnapi jegyzetét az edelényi polgármesterről meg a környékbeli cigányasszonyokról, azon tűnődtem, vajon melyik szülészorvos vagy védőnő merne névvel és arccal nyilatkozni a „bolondgyerek-csinálásról”? Cáfolat esetén jönnének a nácik, és jól helyben hagynák a vakmerő egészségügyi dolgozót. Egy igenlő válasz pedig a cigányok haragját vívná ki, nem kicsit – nagyon. Ezt a két csoportot pedig váltótársaim utólagos engedelmével messzire elkerülném még a betűk szintjén is.
"Inkább nem ütöm a hasam, mert még gárdista lesz..."
Hogy miért? Mert tele van a gatyám. Nem akarom, hogy egy félreértelmezett félmondat miatt rasszistának vagy épp romapártinak bélyegezzenek az olvasók. E pillanatban ugyanis a nevem ellenére semleges a pH-értékem, legalábbis politikai értelemben. Na jó, bevallom, az Orbán Viktor körüli bulvárfelhő kissé megfeküdte a gyomrom. Majdnem annyira, mint az említett ellenzéki politikus családjának emésztőrendszerét a Blikkben taglalt vadvacsora. Persze-persze, szükség volna rá, hogy a hasonszőrű közéleti szereplőket közelebb hozzák a néphez, de baj van a módszerrel. Egy ötgyermekes, ám tehetős család csendélete nem épp szívderítő a hitelekkel agyonterhelt lakosság számára.
Apropó, hitel. Lapozás után egy olyan hölgy története tárult a szemem elé, aki kezességet vállalt, de megszívta, és ezért be akarja perelni az országot vagy a pénzintézetet (vagy mit tudom én, kicsodát). Szegénykém elfelejtett sorba állni ott, ahol az észt osztották, helyette épp egy bankba tévedt. Megesik az ilyesmi. A lényeg, hogy aki tud hasonló agykapacitású személyt, értesítsen, mert én is szívesen vennék föl kölcsönt ilyen kezessel karöltve. Aztán persze lelépnék az összeggel, élnék boldogan, és nem érdekelne, hogy a „nehezen megkeresett” adóforintjaimat mire költi állam bácsi. Segélynek álcázott piapénzre? Netalán gárda- vagy melegfelvonulás miatt szükséges rendőri biztosításra? Esetleg borsos végkielégítésre olyanoknak, akik anyagilag már amúgy is kielégültek?
Áldozzanak inkább olyasmire, ami mindenkinek jó. Például felhőket szétcincáló ezüst-jodidra, és a hólapátolással többé egyetlen hazánkfiának sem lenne gondja.
- Klubháló / CzeNaSav 2009.09.09.
Blog at WordPress.com. | Theme: Pool by Borja Fernandez.
Entries and comments feeds.
