Balkáni filmek amcsi áron
Szeptember 24, 2009 at 9:29 pm | In CzeNaSav | 2 CommentsTags: film, Győzike, Klubháló, mozi, pénz
Czehelszki Levente azt írta keddi jegyzetében, hogy „a Balázs-show-n és Győzikén felnőtt funkcionális analfabéta nemzedék Balkánná rohasztja az országot”. Igaza van, de nem tartom mellékes körülménynek, hogy senkit sem kényszerítenek eme szórakoztatóipari remekművek megtekintésére. Az emberek önként és dalolva zabálják föl, amit a gonosznak és alantasnak látszó média eléjük rak. Hiszen a tévé-előfizetési díj sokkal olcsóbb, mint például néhány mozijegy vagy dévédé.
Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbit gyakorlatilag ingyen beszerezhetjük, ha van otthon széles sávú internet-hozzáférésünk, vagy jelképes összeg ellenében, ha van a tarsolyunkban egy-két szakavatott ismerős. Ja, hogy mindez illegális? Hát istenkém, súlyosabb kilengések fölött is szemet huny a társadalom. Én persze nem mernék ilyesmiből élni, de inkább tartom a kispénzű diákok megmentőjének azt, aki háromszáz forintért teríti a legújabb filmeket, mint azt, aki kiötlötte a diákhitel rendszerét. Persze nem ismerek ilyet, mert törvénytisztelő állampolgár vagyok, és tudom, hogy Balkán-szempontból a feketegazdaságból származó jövedelem majdnem annyira veszélyes az országra, mint Győzike.
Néha nem az a legnagyobb baj, hogy rossz a film.
De azért valljuk be: milliós költségvetés ide, sztárszereplők oda, a hollywoodi műremekek olykor bizony nem érnek többet egy üres lemez áránál. Ehhez képest a moziünnepes árak is indokolatlanok. A teljes árú jegyek ellenértékének láttán-hallatán pedig kábé úgy röhög az ember, mint Nagy Zsófi a Végső állomás legújabb részén. Váltótársam talán jobban járt volna, ha a valamelyik magasröptű tévéműsorra nevez be. Azaz mégsem, mert ő a nézőtéri csámcsogást közösségi élményként élte meg. Ezen a ponton fölmerült bennem, hogy esetleg antiszociális lehetek, mert engem fenemód idegesít az említett jelenség, sőt, legszívesebben az érintettek fejébe húznám a pattogatott kukoricás zacskót. Bár az is egyfajta élmény lenne, nem igaz?
Bevallom egyébként, hogy nem vagyok tisztában városom mozikörképével. Amikor kicsi voltam, Nyíregyházán műküdött a Béke és a Krúdy mozi, meg rémlik valami Montázs nevű is, de amióta a csilivili plázabéli multiplex létezik, csak azt látogatom. Többnyire innen-onnan zsákmányolt ingyen jeggyel pályázom, vagy meghívatom magam. És így jól jár a pénztárcám, én is, meg ugye a mozi is, mert nem hiába megy az a drága légkondi, ha legalább ketten ülünk a teremben.
- Klubháló / CzeNaSav 2009.09.24.
Médiafogyasztó vagyok, ments ki innen!
október 11, 2008 at 1:46 pm | In cikkek | Leave a CommentTags: Benkő Dániel, celeb, Győzike, Klubháló
Különös álmot láttam az éjjel. Egy dzsungel kellős közepén ácsorogtam, és nem tudtam, mitévő legyek.
Hatalmas vízesés keresztezte az utam. Megoldást keresve körbepillantottam, ám tekintetem elidőzött egy óriáskígyón, amely lustán tekergett tőlem néhány méterre a porban. Valaki egyszer csak megérintette a vállam, én pedig kis híján elaléltam az ijedtségtől. „A hajamból könnyűszerrel fonhatsz kötelet a leereszkedéshez” – mondta Soma, aki heves reakcióm nyomán inkább visszarántotta kezét. Elfogadtam nagylelkű ajánlatát, így kisvártatva a zuhatag csúszós bazaltját taposva araszoltam lefelé.
Az utolsó két méteren már nem bírtam tartani magam, belecsobbantam hát a hűs vízbe. Mikor csöppet sem elegánsan, vizet köpve felszínre kerültem, furcsa hangok ütötték meg a fülem. Mintha egy amorf lény közeledett volna felém a part mellől. „Krokodil” – gondoltam még mindig homályos szemmel. De mielőtt elkezdtem volna túlélési esélyeim latolgatását, elém tárult a látvány, ami minden gondolatom félresöpörte. Gáspár Győző vélhetően kecsesnek szánt piruetteket mutatott be zebramintás fürdőnadrágjában, a Ne sírj értem, Argentína jellegzetes melódiáját dúdolgatta. Kitértem erőteljes karmozdulatai elől, és esetlenül a szárazföld felé evickéltem. Fáradt voltam és éhes.
Furcsa tábor szélére kerültem. Nem messze tőlem piros ruhás alakok ültek a tűz körül. Úgy rémlett, épp sütnek valamit. Reménykedve közelebb léptem, de hirtelen orrfacsaró bűz csapta meg az orrom. Szabó Patrícia ugyanis az általa szerkesztett női magazin enyhén pirított oldalait gyűrte apró galacsinokká köret gyanánt egy zselés anyag mellé. Miután elkészült a művelettel, mosolyogva felém nyújtotta tányérját, amelyet égett műanyag szaga lengett körül, de olyan erősen, hogy kénytelen voltam elfordítani a fejem. Először balra, ahol megláttam Horváth Évát lapos mellkassal, és egyszerre nyilvánvalóvá vált az edényben gőzölgő, átlátszó massza eredete. Aztán jobbra, ahol Benkő Dániel feküdt a földön, és félreérthetetlen mozdulatokkal matatott az ágyékánál, némi lihegéssel egyértelműsítve tevékenységét.
Mélységes undor töltötte el a lelkem. Szabadulni akartam, hazajutni minél előbb, bármi áron. Ekkor szélsebesen süllyedni kezdett alattam a homok, én pedig magasba emelt kézzel kiabáltam segítségért. Vállig elnyelt az ingoványos talaj, mire Sebestyén Balázs közölte, hogy rám érkezett a legkevesebb emelt díjas SMS-szavazat, számomra vége a játéknak. Rárivalltam: „Én csak egy médiafogyasztó vagyok, ments ki innen!” Válaszként mosolyogva az arcomba rúgott bő fél kilogrammnyi homokot.
Köhögtem, levegőért kapkodtam, amikor észrevettem magam körül szobám falának megnyugtató kékjét. „Csak egy rossz álom volt” – suttogtam párnámba. Álmosan a fürdőszoba felé vettem az irányt, de egy pillanatra megdermedtem, mert megláttam, hogy a nappali asztalán egy friss napilap címoldala legcelebebb lantművészünk pajzán tettét kürtöli világgá. Mégsem mentettek ki onnan.
- Klubháló / Olvasólámpa 2008.10.11.
Szex, hullazsák, Győzike
október 4, 2008 at 3:39 pm | In cikkek | Leave a CommentTags: Győzike, hullazsák, Klubháló, szex, szon
A Szabolcs Online egyáltalán nem hasonlít nyolc évvel ezelőtti önmagára. Indulásakor alig volt több, mint a Kelet-Magyarország elektronikus változata. Napi néhány száz látogatójában föl sem merült, hogy a kezdetben képek nélküli főoldalon egyszer Győzike pompázik majd véres aszfalton elterülő hullazsákok és szinte fedetlen női keblek társaságában. A közönség igényei bizony megváltoztak…
Mindenki megtalálja a neki való cikket.
Napjaink három klasszikus slágertémája a baleset, a bulvár és az erotika. Korábban is kivételes érdeklődésnek örvendtek, ám az idő előrehaladtával eltűntek az etikai határok. Már nemcsak az érdekel minket, hogy hányan sérültek vagy haltak meg egy közúti balesetben. Látni akarjuk a helyszíni fényképeket, videókat, amelyeken néha sikerül megörökíteni a hullazsák alól kilógó végtagot. Nyolc éve botrány lett volna belőle, ma már inkább látogatottsági rekordot ígérő anyag.
Minden éremnek két oldala van – ennek inkább három. Szerkesztőként volt szerencsém látni végletekig kimerült bűnügyi tudósítót, akinek körülbelül öt perc alatt kellett eljutnia Nyíregyháza másik felére. S volt rá példa, hogy egy ismerősöm legorombított, miután portálunk közzétette a balesetben elhunyt hozzátartozóiról készített fekete zacskós képeket. Miközben eltávolítottam az általa kifogásolt fotókat, a részvétnyilvánítás után megkérdeztem tőle: „Ha mással történik, akkor semmi gond?” Nem kaptam választ…
Eleinte a bulvár feladata az efféle nyomasztó hírek monotóniájának megtörésére korlátozódott. Csakhogy az erkölcsi határvonalak áthágása nyomán bepillanthattunk egy olyan világba, ami még a véres aszfaltnál is érdekfeszítőbb: a sztárok magánéletébe. A hírek durvulnak, látogatottságuk folyamatosan nő, nekünk pedig a főoldalon előkelő helyet kell biztosítanunk a sztároknak. Nem önszántunkból szolgáltatunk tehát „mocskot” a népnek, hanem mert a statisztikák tanúsága szerint csillapíthatatlan igénynek próbálunk eleget tenni. Például Győzikét, Kiszel Tündét, a valóságshow-szereplőket és a playmate-eket egyszerűen imádják az olvasók. Hiába érkeznek elmarasztaló kritikák, számokkal bizonyítható a szomorú(?) igazság.
Végül szót kell ejtenem az erotikus tartalmakról. Nemrég hatalmas vörös betűkkel hirdettük, hogy „izzadt, vonagló, szexi testeket” láthat az a tizennyolc éven felüli, aki kattintani mer. A hatás leírhatatlan volt, több ezres nézettséget mértünk néhány perc alatt. Az érdeklődést egyedül Gáspár Evelyn fogyásának története tudta überelni…
- Klubháló / Olvasólámpa 2008.10.04.
Blog at WordPress.com. | Theme: Pool by Borja Fernandez.
Entries and comments feeds.
