Szopóálarc és szempornó
december 2, 2009 at 11:51 am | In cikkek | Leave a CommentTags: Bulváros, pornó, szex
Össze-vissza vonagló testek, üres műsóhajok, premier plánban mutatott nemi szervek – ez a felnőtt filmek világa. Mindenhová bedugják, mindenhonnan lenyalják, s mindezt megállás nélkül csinálják. Mi a jó benne?
Egyesek ötleteket merítenek belőle, amelyeket aztán a hálószobában kamatoztatnak, másoknak kis esti szórakozás, és bizony nem szabad megfeledkezni az első számú célközönségről, tehát a magányos kielégülést kereső urakról sem. A pasik bevallják, ha hetero pornót néznek, sőt, a leszbikus képsorok még izgibbek. Na de a hölgyek? Ők szemlesütve szégyenkeznek, ha szóba kerül a téma, mert elvileg a világ minden kincséért sem tekintenének meg egy hasonszőrű alkotást.
Vagyis bocsánat, hasonszőrtelent, mert a tizennyolc pluszos filmipari remekművek első számú alapszabályává avanzsálódótt a szereplők bundátlansága. Amikor tehát Józsi bácsi először talál egy “dugós videót” az interneten – persze szigorúan félrekattintás eredményeként -, este hosszasan morfondírozik rajta, hogy neki ugyan miért kell bozótban turkálnia a hitvesi ágy mélyén. A pornó közízlést formál, divatot teremt, és tabukat dönget.
Orális, anális, banális, fétis, szado-mazo, állatos, miegyéb. A választék majdhogynem zavarba ejtő, olyannyira, hogy sokuk még a virtuális nyomdafestéket sem tűri el. A szopóálarcnak és a szemszexnek azért szentelek egy-két mondatot, mert humorbonbonnak sem utolsók. A maszk az, aminek első látásra tűnik, de ha nem futja a latexből készült változatra, sima zacskó is használható helyette. A lényeg, hogy ne felejtsünk el vágni rajta egy lyukat valahol szájmagasságban. A szempornó sem ámítás. Csukd be, dörzsöld hozzá a partnered hancúrlécét, s már kész is a mennyei örömforrás! Csak nehogy aztán Jumurdzsák-sorsa juss a pillanat hevében…
- Bulváros 2009.12.02.
Az öt legszexisebb ruhadarab
november 21, 2009 at 10:38 pm | In cikkek | Leave a CommentTags: szex, Bulváros, divat, ruha, muszáj-cikk
“Nem a csomagolás számít!” – mondják sokan, de nincs igazuk. Igenis lényeges, hogy egy nő mit vesz föl, hiszen saját magának is tartozik egy kis esztétikai kényeztetéssel. A párjának meg pláne. Nézzük, minek kell lapulnia ehhez minden gardrób mélyén!
1. A fűző. Magasra emelt dekoltázs, karcsú derék, tapogatnivaló kelme. Egyetlen ruhadarab sem formálja ilyen jól az alakot, így hát nem csoda, hogy imádják a hölgyek. Persze a férfiak is szívesen legeltetik a szemüket rajta, habár levétele nem túl egyszerű, tehát szexuális segédeszköznek aligha szerencsés választás.
2. A combfix. Kifejezetten kényelmetlen, ám nagyon erotikus kellék. Harisnyatartóval vagy -kötővel megspékelve ellenállhatatlan, a lábfétis kedvelőinek pedig maga a megtestesült mennyország. Legyen szó akár hálószerű, akár nyolcvan denes téli változatról, biztosan megmozgatja a pasik fantáziáját.
3. A tanga. A XX. század második felében indult hódító útjára az aprócska bugyi, melynek első variánsai csupán a popsit hagyták szabadon. Az erkölcsi normák lazulásával párhuzamosan csökkent a felhasznált anyag mennyisége, és immáron elöl sem takarnak ezek a fehérneműk. Készülhetnek bőrbarát pamutból, izgató selyemből, sőt, akár egyetlen láncból is. A sejtetés a múlté, minden a “kirakatban” díszeleg…
4. A miniszoknya. Elvileg Mary Quant angol divattervező fantáziáját dicséri a közkedvelt darab, de egyes vélekedések szerint már időszámításunk előtt 5500-ban is hordtak effélét a nők. Hossza közvetlenül térd fölöttől majdnem derékig érhet, a merészebbek simán megmutatják feneküket a világnak. És jól teszik, az urak addig is gyönyörködhetnek.
5. A jól szabott farmer. Egy körültekintően kiválasztott nadrág összefogja, ami nagy, szélesíti, ami kicsi, és oda tereli a figyelmet, ahová kell. Minden hosszban és színben kapható, télen-nyáron hordható. A XIX. században munkaruhaként funkcionált, manapság viszont a vörös szőnyegen is elfogadott viselet.
- Bulváros 2009.11.21.
Benkő Dániel pénzéhes háreme
november 11, 2009 at 10:49 am | In CzeNaSav | Leave a CommentTags: Benkő Dániel, celeb, kamu, Klubháló, pénz, szex
Czehelszki Levente a rabok nullát súroló visszailleszkedési esélyeit latolgatta, másik váltótársam pedig elmesélte, hogyan szenvedett balesetet. Szerencsére Zsófiból nem lett címlapsztori, és triónk egy szem férfitagjának témája sem abból a fajtából való, így hát gondoltam, fölhozok egy igazán nagyszabású történést. Ami miatt az egész ország lázban ég…
Ez a társalgás tárgya az iskolában, az utcán, a buszon. Erről suttognak a családok az elfüggönyözött lakások mélyén, de csak halkan, nehogy a szomszéd meghallja. Nem is tudom, hogyan fogalmazzam meg a nagy hírt dióhéjban, sőt azt sem tudom, egyáltalán van-e jogom leegyszerűsíteni egy ilyen szenzációs eseményt néhány szóra. Nos, kérem tisztelettel, Benkő Dániel majdnem magáévá tette népszerű show-jának egyik versenyzőjét, Andreát.
A Blikk hétfőn kéjes örömmel hozta le a végtagjait szétvetve, fehér nadrágjában dudorodó férfiasságával mélázó lantművész és a karjaiban pihegő tangás kedves képét. Mintha történt volna valami a mezei tipi-tapin túl. Látom magam előtt a csalódott százezrek arcát, akik a kereskedelmi csatorna weblapján megnézték az ominózus videót aznap este, s szembesültek a rideg valósággal, miszerint mégsem csempészte be a lompost a celeb úr.
Lehet Magyarországon rosszul politizáló kormány soha meg nem választott miniszterelnökkel az élén, lehet olyan ellenzék, amely még saját magától is elhatárolódik, lehet gazdasági válság hihetetlen hitelkamatokkal, akárcsak influenzajárvány halálos áldozatokkal. Mégis ki merem jelenteni, hogy az utóbbi hetekben egyetlen hír sem mozgatta meg annyira a társadalmat, mint a Benkő feleséget keres című produkció eddigi legszexuálisabb jelenete.
Sokakkal ellentétben úgy vélem, hogy a műsorban szereplő nők nem ribancok, és nem egy perverz, vén kecske kegyeiért esedeznek. Javarészt hideg és megfontolt teremtésekről van szó, akik szeretnének egy vaskos szeletet abból a bizonyos tortából. Viszont akarják látni magukat a televízióban, a pletykalapok hasábjain, meg mindenhol. És fölmarkolni a szereplésért járó szép summát.
Nincs ezzel semmi gond, hiszen a tizenöt percnyi hírnév alanyi jogon jár. Ki így keresi meg a kenyérre valót, ki pedig úgy. Más kérdés, hogy a taglalt kategóriával egy darabig nemcsak a betevő falatra futja majd…
- Klubháló / CzeNaSav 2009.11.11.
Ki győzött a fanszőrháborúban?
november 8, 2009 at 6:48 pm | In cikkek | Leave a CommentTags: Bulváros, muszáj-cikk, szex
A hidegháború fagyos hangulatát egy forró összecsapás-sorozat is színesítette az 1960-as és 70-es évek amerikájában. A férfi magazinok rajongói bizonyára tudják, hogy ekkor zajlott a bundaharc, tehát egyre lejjebb került a lencsevégre kapott hölgyek alsóneműje. A győztes képet természetesen megmutatjuk…
A Penthouse 1969-ben tört be a tengerentúli piacra, s addigra már több kísérletet is tett a prémvillantásra Európában. Az 53-ban alapított nyuszis magazin tehát kénytelen volt fölvenni a kesztyűt az életben maradásért, és a korábbi mell- illetve popsicentrikus fotók mellett elindult a modellek legrejtettebb barlangja felé.

Kezdjük diszkréten...
Szinte centiméterről centiméterre meneteltek lefelé a bugyik, mai szemmel nevetségesen kínos aprólékosság közepette. A nagy áttörést 1982 januárjában Marilyn Cole képei hozták, aki nem volt rest szemből és teljesen ruhátlanul megmutatni intim tájékát a Playboy hasábjain.

Ma akár egy tinimagazin címlapja is lehetne.
A szexuális forradalom folyományaként azonban fölgyorsult a tempó, és a Hustler két évvel az első szám megjelenése után már fanszőrzetet közölt a címlapon, igaz, nem az előző két újság által megszokott formában, hanem csak úgy, l art pour l art, egyéb testrészek nélkül. Íme, a huszonegyedik században komikusan ható kompozíció:

Ikszdéééé!
Az akkor úttörőnek számító magazin hamar átlépte az erkölcsi határokat, s már a korai számokban mutatott terhes, középkorú, túlsúlyos nőket, hermafroditákat és transzszexuálisokat, sőt testi fogyatékkal élőket is. A Penthouse sem volt rest, és a Hefner uralta ízléses világból kilépve eljutott a közönségesség mezejére. A kilencvenes években ugyanis vizeletürítést ábrázoló fotót tett közzé, amivel vásárlóinak egy részét elveszítette, de állítólag a fölháborodottak helyébe többször annyi új előfizető lépett. A régi idők fanszőrfóbiája pedig közröhej tárgyává vált. És ahogy ígértük, itt van Cole kisasszony immár szendének ható botrányfelvétele:

Elő a sövénynyíróval!
- Bulváros 2009.11.08.
Új mértékegység: orgazmus per óra
november 4, 2009 at 1:02 pm | In cikkek | Leave a CommentTags: szex, Bulváros, muszáj-cikk
Nem döntöttél még a pályaválasztásról? Rosszul érzed magad a szakmádban? Tudok egy foglalkozást, amelyet lehetetlenség megunni. Írj, olvass, végezz kutatásokat a szexről!
Alfred Kinsey amerikai biológus például egész életében megszállottan kutatta az orgazmus titkait, és elárulta, hogy találkozott egy pasival, aki saját bevallása szerint hetente átlagosan 33(!) orgazmust élt át. Persze nem tudni, hogy milyen nemű partnerrel, hiszen az említett szakember elutasította az irányultság alapvető sablonjait, úgymint a hetero-, a homo- és a biszexualitást.
Szerinte lehetséges, hogy azok életszakasztól vagy körülményektől függően változzanak. Egyik nagy port kavart eredménye például arról tanúskodik, hogy a pasik 37%-ának volt már meleg kapcsolata, holott nőket teljesen kizárók aránya mindössze 2% körül mozog a társadalomban. Ergo teljesen normális, ha egy magát heterónak valló hímegyed megkívánja kanpajtását egy vagy akár több légyott erejéig.

Így készül a gumimaci.
Meglepő módon a hölgyeknél sokkal alacsonyabb az arány, hiszen a 20 és 35 év közötti egyedülállók 7%-a vonzódik nőtársaihoz is, míg a férjezettek esetében csak 4%-ról mondható el ugyanez. Ám a leszbikusok aránya a 6%-ot is elérheti. Érdemes végiggondolni, hogy a fenti eredmények hazánkban mekkora botrányt keltenének manapság, pedig az 1940-es évek amerikájában születtek, amikor a hippi korszak testiségforradalma hiú ábránd volt csupán.
Ha mindez nem volna elég polgárpukkasztó, hozzáteszem, hogy Kinsley szerint a prepubertás korban leledző kisfiúk és kislányok 6,6%-a több mint tíz alkalommal képes elélvezni egymás után. Sajnos nem találtam adatot a kutatási módszerre vonatkozóan, pedig erősen gyanítható, hogy az súrolja a jó ízlés és az illegalitás határait.
És azt sem tudom, hogy Philip Cauthery és Martin Cole tanulmányainak rekordere, az óránként állítólag 100 orgazmust produkáló perszóna miként bizonyította igazát. A doktor urak nyilván alaposan meggyőződtek róla, mielőtt írásba foglalták…
- Bulváros 2009.11.04.
Blog at WordPress.com. | Theme: Pool by Borja Fernandez.
Entries and comments feeds.


